Hibaüzenet

Notice: Undefined offset: 1 counter_get_browser() függvényben (/var/www/html/hosok/sites/all/modules/counter/counter.lib.inc 75 sor).

1849-es debreceni ütközet emlékműve

Nagysándor-halom (Kokasló halom)

A síkvidéki Debrecen környékén számtalan kisebb-nagyobb kiemelkedés található. A település keleti felén a szél fújt össze homokdombokat, viszont a nyugati oldal löszvidékén, közel egyenes vonalban álló „hegyek” zömét emberi kéz emelte. Ezeknek, az Alföldön igen gyakori kiemelkedéseknek 19. században keletkezett elnevezése, a „kunhalom” arra utal, hogy a kunok temetőhelyének gondolták a képződményeket. A Debrecen mellett (Józsától Sárándig) sorakozó több tucat halomról csak a 20. századi feltárások bizonyították be, hogy többnyire évezredekkel korábbi sírhelyek, és az ún. „gödörsíros kurgánok népe” hordta össze azokat rangosabb halottai számára. Az ősi temetőhelyek némelyike később határjelzőként, újabb temetőként, esetleg templomhelyként vagy éppen házhelyként szolgálta a mindenkor itt élőket.

A Debrecen nyugati oldalán húzódó Tócó-völgy peremén, ÉD-i irányba rendezett vonalon sorjázó különleges földpiramisok egyike, a hortobágyi országút és a Tócó északnyugati szögében, a Köntösgát legelőjén álló, és a régi térképeken Kokasló néven jelölt magaslat. Keletkezéséről és szokatlan nevéről szinte semmit sem tudunk. A 12 m magas ősi domb a magyar történelem egyik fontos eseményéről, a szabadságharcos honvédsereg, és a tízszeres túlerőben lévő orosz csapatok között 1849. augusztus 2-án lezajlott gyászos emlékű ütközetről lett országos hírű. A cserép- és téglavető gödrökkel tarkított korabeli csatatér legmagasabb pontját jelentő halmon, a neves esemény ötvenéves évfordulóján állítottak, kőből és téglából készült emlékoszlopot a magyar csapatok vezére, Nagysándor József tábornok (a későbbi aradi vértanú) és a honvédhősök tiszteletére.