Hibaüzenet

Notice: Undefined offset: 1 counter_get_browser() függvényben (/var/www/html/hosok/sites/all/modules/counter/counter.lib.inc 75 sor).

Üdvözöljük a Honvédtemető - Hősök temetője weblapján!


Légifelvételek: Lévai Balázs - Összeállította: Ilyés Imre Csaba - Készült: 2015. márc. - 2018 nov.


A sírkert emberemlékezet óta temető. Az 1849. augusztus 2-i ’Debreceni csata’ után szükségtemetőként vették igénybe. Ettől az időtől „Muszka temető”, majd Honvédtemető néven ismerte a városi közvélemény.

A Nagy Háború kezdetétől Debrecen kórházaiban meghalt, különböző nemzetiségű katonákat előbb a város felekezeti temetői fogadták be. 1915. január 20-án nyitották meg számukra a Hősök temetőjével kibővült Honvédtemetőt.

Betemetések 1919-ben, sőt szórványosan a két háború közötti időben is voltak. A II. világháborúban ismét a helyi kórházakból, majd a hadifogolytáborból temettek ide elsősorban német és magyar katonákat.

A temetőben elhelyezett emlékművek és a központi helyre épített Mauzóleum a temetőben nyugvó, az 1848-49, 1914-18, és az 1939-45-ös háborúban hősi halált halt azonosított és ismeretlen katonáknak állítanak emléket.

Többszöri hozzátemetés, alakítás és részleges rekonstrukció után a Nagy Háború centenáriuma alkalmából a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakmai és anyagi támogatásával újította fel a temetőt a Debreceni Militárium program részeként Debrecen városa 2017-18-ban, az Őrváros Közalapítvány koordinálásával.


A debreceni Honvédtemető és Hősök temetője informatikai története

A debreceni Honvédtemető és Hősök temetője első informatikai rendszerét az Erda Kft. 2012-ben készítette el az „Életminőség” Segélyező, Felvilágosító és Megelőző Alapítvány megrendelésére a "Debrecen nyugvó öröksége" projekt keretében. Ennek során az összes párnakőről fényképfelvételek készültek. A temető adatbázisát Csákvári Sándor kezdte el építeni Papp József helytörténeti kutató segítségével, majd a Magyar Honvédség Bocskai István Lövészdandár Könyvtára is bekapcsolódott az adatok rendszerezésébe, pontosításába a folyamatosan elérhetővé vált internetes és egyéb források segítségével. A csapat tovább bővült Horváth Attila helytörténeti kutatóval, aki a második világháborús magyar és német katonasírok adatolását végezte. A kutatások eredményeit összefoglaló Excel-táblázatból és a 2009-es és 2012-es debreceni, 10 cm-es felbontású ortofotókból elkészült a temetőtérkép egységes országos koordináta rendszerben (EOV). A térképhez hozzá lettek kapcsolva a párnakövekről készített felvételek és az adatbázisból az elhunytra vonatkozó adatok rekordjai. Így számos ellentmondásra derült fény az adatbázis és a térképen lévő párnakövek elhelyezése között, aminek tisztázása a következő években történt meg. Ez a rendszer jelenleg is elérhető a http://hosok.erda.hu oldalon az Archívum menüpontban. Ezzel egy időben elkészült a temető weblapja (Szinforrás Kft.) amelyen a temetőtörténet, dokumentumok és a térképes kereső kapott helyet.

Részlet a korábbi weblapból

Részlet a korábbi weblapból

Történet

A honvédtemető

A debreceni ütközet helyszíne az első katonai felmérés térképén 1785-ben. A Honvédtemető helyét a Nagysándor József tábornok által vezényelt maréknyi honvédsereg és a tízszeres túlerőben lévő orosz katonaság közötti egyenlőtlen harc helyszíne határozta meg. A városközponttól 4-5 kilométerre lefolyt ütközet a Köntösgát (mai Balmazújvárosi út) északi és déli legelőin, a Nagyerdőig húzódó Nyulas legelőjén, illetve a Köntöskert, valamint a Csigekert északi kerítésénél (sáncainál) folyt le. A hadszínteret a város felől a Mester utcai kapun kívül az akkori Újvárosi országúton lehetett leggyorsabban elérni. Ez az út a mai református templom telkénél kezdődött és a mai Honvédtemető utca vonalán futott kifelé a Csigekert nyugati peremén. A kertség után érte el a Köntösgátnak nevezett töltést, a mai Balmazújvárosi utat, amely a Tócó hídján át vezetett kifelé a városból. (...)