Hibaüzenet

Notice: Undefined offset: 1 counter_get_browser() függvényben (/var/www/html/hosok/sites/all/modules/counter/counter.lib.inc 75 sor).

A sírkert emberemlékezet óta temető. Az 1849. augusztus 2-i ’Debreceni csata’ után szükségtemetőként vették igénybe. Ettől az időtől „Muszka temető”, majd Honvédtemető néven ismerte a városi közvélemény.

A Nagy Háború kezdetétől Debrecen kórházaiban meghalt, különböző nemzetiségű katonákat előbb a város felekezeti temetői fogadták be. 1915. január 20-án nyitották meg számukra a Hősök temetőjével kibővült Honvédtemetőt.

Betemetések 1919-ben, sőt szórványosan a két háború közötti időben is voltak. A II. világháborúban ismét a helyi kórházakból, majd a hadifogolytáborból temettek ide elsősorban német és magyar katonákat.

A temetőben elhelyezett emlékművek és a központi helyre épített Mauzóleum a temetőben nyugvó, az 1848-49, 1914-18, és az 1939-45-ös háborúban hősi halált halt azonosított és ismeretlen katonáknak állítanak emléket.

Többszöri hozzátemetés, alakítás és részleges rekonstrukció után a Nagy Háború centenáriuma alkalmából a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakmai és anyagi támogatásával újította fel a temetőt a Debreceni Militárium program részeként Debrecen városa 2017-18-ban, az Őrváros Közalapítvány koordinálásával.

Megemlékezés

Történet

A honvédtemető

A debreceni ütközet helyszíne az első katonai felmérés térképén 1785-ben. A Honvédtemető helyét a Nagysándor József tábornok által vezényelt maréknyi honvédsereg és a tízszeres túlerőben lévő orosz katonaság közötti egyenlőtlen harc helyszíne határozta meg. A városközponttól 4-5 kilométerre lefolyt ütközet a Köntösgát (mai Balmazújvárosi út) északi és déli legelőin, a Nagyerdőig húzódó Nyulas legelőjén, illetve a Köntöskert, valamint a Csigekert északi kerítésénél (sáncainál) folyt le. A hadszínteret a város felől a Mester utcai kapun kívül az akkori Újvárosi országúton lehetett leggyorsabban elérni. Ez az út a mai református templom telkénél kezdődött és a mai Honvédtemető utca vonalán futott kifelé a Csigekert nyugati peremén. A kertség után érte el a Köntösgátnak nevezett töltést, a mai Balmazújvárosi utat, amely a Tócó hídján át vezetett kifelé a városból.

magyar